Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 16. Az év 197. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737653. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Győr többet érdemel(ne): levélváltás A HIVATALLAL – a tanulság az olvasóra bízva

Győr többet érdemel(ne): levélváltás A HIVATALLAL – a tanulság az olvasóra bízva
Kulcsár László

A Győr többet érdemel(ne) összefoglaló című sorozatunk „Lelakott sugárút” című írásában a többi között egy 20 méter sugarú kör negyed cikkelyéről (is) írtunk, amelynek kiinduló pontja a Szt. István út–Aradi Vértanúk útja sarok a városházával átellenben. Képekkel illusztráltuk a könnyedén és órák alatt megszüntethető hiányosságokat – feltéve, ha a megyeszékhely önkormányzatában megvan a szándék a jóindulatú megjegyzésekben kifogásolt szégyenfoltok felszámolására.​

Ilyen volt a valamikori kormányhivatal portálja 2018. november elején.

Csakhogy nincs meg. Nem pusztán erre a piciny térségre, más helyszínek iránt sincs meg. (Ez adta az ihletet arra, hogy a „Győr többet érdemel(ne)” sorozatunkban fölvetett témákat aktualizáljuk – hasonlókkal kiegészítve, ha már a helyi sajtó nem veszi/nem veheti észre a hiányosságokat a Ferenc József-i (állítólagos) mondás értelmében, amely szerint „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”.

Még tavaly november végén szerkesztőségünk levelet intézett a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal szóvivőjéhez, tudakolandó, hogy még meddig csúfoskodik a hivatal által évekkel ezelőtt elhagyott helyiség a város főútján?

Elismerést érdemlő gyorsasággal, néhány nappal később megérkezett a megyei kormányhivatal válasza:

„…Győr, Aradi Vértanúk útja 22. és Szent István út 19-25. számú ingatlanok kizárólag régészeti szempontból rendelkeznek védettséggel, azokkal kapcsolatban a Kormányhivatal, mint örökségvédelmi hatóság, kizárólag régészeti szempontból rendelkezik hatáskörrel, így az épületek megjelenésével kapcsolatban nincs jogszabályi felhatalmazása intézkedni.”

Levélfordultával ezt írtuk a hivatalos levél aláírójának:

„Tisztelt dr. Bajcsay Brigitta! Félő, hogy két malomban őrölünk. A helyszín földrajzi azonosítása csak részben felel meg a valóságnak, ugyanis az elhagyott kormányhivatali helyiség az Aradi vértanúk útja 22./Szt. István út 25. (!) számozású saroképületben található, ez utóbbi út felőli oldalon. Tekintettel arra, hogy a saroképület mintegy fél évszázaddal ezelőtt készült el (a 2. világháborúban lebombázott lakóház helyén), aligha rendelkezhet régészeti védettséggel, miként az egész Szt. István út sem, miután a régészeti értéknek tartott valamikori városi temetőt még az 1940-es évek végén fölszámolták az egykori vásártér helyén emelt házak építésekor.

Marad tehát továbbra is a kérdésem, hogy szándékában áll-e a kormányhivatalnak megszüntetni a cégér szerint a nevét viselő helyiségek környezetcsúfító megjelenését. Ha ugyanis Önök lépnek, a „szomszéd”, a pénzváltó is lépéskényszerbe kerül.
 

A további gyümölcsöző együttműködés reményében… aláírás”.

Miután ez év május 19-én délutánig nem érkezett válasz a tavaly november végi (!) levelünkre, megismételtük az akkori kérdésünket:

Szándékában áll-e a kormányhivatalnak megszüntetni a cégér szerint a nevét viselő helyiségek környezetcsúfító megjelenését?

A hivatal erre már válaszolt:

„Tisztelt Újságíró Úr! Megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal tájékoztatja, hogy a Győr, Szent István út 25. szám alatt található ingatlan (korábbi okmányiroda) nem a Kormányhivatal tulajdona, onnan a Kormányhivatal kiköltözött és az épületről a «Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala» felirat korábban eltávolításra került.”

Ilyen az egykori kormányhivatal portálja ma (2019. május 21.)

Sajnos, az nem derül ki a válaszból, hogy sok év után mikor távolították el az egykori tulajdonos/bérlő/használó nevét jelző cégért. De talán ez mindegy is. A lényeg: maradt a koszos, elhanyagolt helyiség és az ugyanilyen kirakat meg bejárati ajtó – a Győr belvárosát átszelő sugárút egyik látványos szégyeneként.

Miként a Szt. István út 51–59. szám alatti egykori pénzgy(őr)i palota. A mai Szent István út–Gárdonyi Géza utca–az Árpád út és az egykori gabona-vásártér által határolt területen 1904 áprilisára elkészült, mintegy háromezer-ötszáz négyzetméter alapterületű ingatlanon emelt irodaház azzal hívja föl magára nem csupán a krónikás, hanem valamennyi arra járó figyelmét, hogy a belváros keleti kapujának szégyenévé züllött – az elhanyagoltsága okán.

A tavaly júniusban megjelent tényfeltáró cikkünk egyik fontos tétele volt az épülettömb tulajdonviszonyainak pontos tisztázása. A kilencoldalas tulajdoni lap sok-sok bejegyzéséből kiderült, hogy a 6605. helyrajzi számon bejegyzett ingatlan 10 000 egységből (!) áll. A tulajdonosok pedig: a Magyar Állam: 1200+530+2920 (=4650); Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 1480+1400 (=2880); a Lapcom Kiadó Zrt. 290 és a NUM Invest Vagyonkezelő Kft. 2180 részt birtokol a 10 ezerből.

A tisztesség kedvéért ide írjuk: nem tudjuk, hogy az elmúlt kereken egy év alatt változtak-e tulajdonosok. Azt viszont igen, hiszen jól látható: a 115 esztendős, és városképi szempontból minden bizonnyal fontos épület állaga tovább romlott.

Az egyik "ügyvédház".

Ugyanez a helyzet a szintén a Szt. István úton álló két „ügyvédházzal” is (a négy folyó városa közúti főtengelye déli oldalán, a Honvéd liget keleti és nyugati csücskén álló épületekről van szó!): évtizedek óta mállik róluk a vakolat, de sebaj?!

Azt kell írnunk, hogy „természetesen”, miután a tavaly január 2-án megjelent „Sebek sokasága csúfítja a várost” című cikkünkben írtak után sem változott a helyzet. Mintha a madártávlatból valóban szép Győrnek nem lenne gazdája, vagy ha mégis, akkor behunyt szemmel jár, netán messze elkerüli mindazt a csúfságot és hiányosságot, amin nem túl nagy ráfordítással látványosan lehetne változtatni.

Azzal pedig ne védekezzék a városháza, hogy Győr ingatlanjainak nagy része nem az övé. A városképért mégis csak a torony alatti irodák hivatalnokai meg választott tisztségviselői a felelősek. Nekik legalább olyan jól illenék tudniuk: Győr többet érdemel(ne).