Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 20. Az év 171. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737627. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A brüsszeli pénzek az éves magyar bruttó hazai termék 4%-ára rúgnak – lehet szidni az Európai Uniót

A brüsszeli pénzek az éves magyar bruttó hazai termék 4%-ára rúgnak – lehet szidni az Európai Uniót A brüsszeli pénzek az éves magyar bruttó hazai termék 4%-ára rúgnak – lehet szidni az Európai Uniót
Szelestey Lajos

A londoni polgármester úgy vélekedik Trump nagy-britanniai látogatása előtt, hogy az amerikai elnök, valamint Orbán, Salvini, Le Pen és Farage pontosan azt a nyelvet használja, mint amelyet a fasiszták a múlt században – írja a The Guardian. A pakisztáni származású elöljáró azt írja, hogy a tengerentúli vendég a globális fenyegetés hallatlan példája. A világban feljövőben van a szélsőjobb és a liberális demokrácia nehezen kivívott jogait, értékeit, a szabadságot veszélyezteti. Hozzátette: az említett politikusok ugyanazokkal a megosztó klisékkel igyekeznek támogatást szerezni, mint annak idején nácik, ám új, baljós módszerekkel próbálják célba juttatni az üzenetet. És olyan helyeken törnek előre, jutnak hatalomhoz és befolyáshoz, ahol az pár éve még elképzelhetetlen lett volna.

Khan, aki már akkor összerúgta a patkót az elnökkel, amikor három éve a brit főváros élére választották, hozzátette, hogy a Fehér Ház gazdája az országot ért terrortámadás után próbálta kihasználni a londoniak félelmeit, átvette a brit szélsőségesek Twitter-üzeneteit, álhírként ítélte el a klímaváltozásra vonatkozó, tudományosan megalapozott figyelmeztetéseket, most pedig, az út előtt, igyekszik szégyentelenül beleavatkozni a konzervatívok életébe, amikor nyilvánosan Johnsont javasolja a párt élére. Azt hiszi ugyanis, hogy a jelenlegi külügyminiszter szövetséges lesz Washington megosztó programjához, ha a kormányrúdhoz kerül.

A Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője szintén elítélte Trump eljárásmódját. Egyébként holnapután Londonban legalább 250 ezer embert várnak az elnök ellen meghirdetett tüntetésre.

Eredetileg úgy volt, hogy Orbán Viktor elmegy a pápa szabadtéri miséjére, Csíksomlyóra, ám az út elmaradt, amúgy a Vatikán egy pillanatig nem kecsegtette a kormányfőt azzal, hogy találkozhat Ferenccel – így a francia Le Monde. Áder János pedig egyszerű zarándokként volt jelen – közölte a Szentszék, amely nem kívánt politikai töltetet adni az eseménynek. Az egyházfő a kegyhelyen, amelyet többnyire erdélyi és magyarországi katolikusok keresnek fel, testvéri együttélésre és a különféle vallási, nemzeti és kulturális közösségek közti nyitásra hívott fel. Hangsúlyozta, hogy a keresztény hitet nem szabad más vallásokkal ellentétesnek tekinteni és politikai célokra használni. Kiemelte, hogy egy népnek ezer arca van, a kultúrát, a nyelvet és a hagyományokat tekintve, és ezek mind-mind csak gazdagítják. A múlt viszontagságait és szomorúságait nem szabad elfelejteni, vagy tagadni, de azok nem lehetnek akadályok a felebaráti együttélés útjában, sem pedig érvek ellenük – mutatott rá.   

Az euroszkeptikusok azon tanakodnak, milyen szövetséget hozzanak létre az új Európai Parlamentben – írja a Politico. Salvini mostanáig 73 helyet tudhat magáénak az új frakcióban, de ő magasabbra tör: szeretné megnyerni magának a Brexit-pártot, ám annak vezére, Farage eddig nemigen mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy együttműködjék Le Pennel. Utóbbi ugyanennek a csoportnak a tagja, ám a brit politikus túl szélsőségesnek, azonkívül antiszemitának tartja. A Liga vezére megcélozta a Fideszt és a PiS-t is, de a héten Gulyás Gergely nem látta sok esélyét, hogy a próbálkozás sikerrel jár. A magyar párt egy másik képviselője úgy nyilatkozott, hogy aligha állnak össze olyanokkal, mint Salvini, Le Pen és Farage, inkább azon vannak, hogy visszatérjenek a Néppárthoz. A lengyel Jog és Igazságosság kizárta, hogy együtt dolgozzék a francia tagpárttal, így várhatóan marad a jelenlegi frakcióban, ahol a brit toryk is vannak.

A belső megosztottságot úgy lehetne áthidalni, hogy nem tömörülnek egyetlen csoportba, hanem szövetségre lépnek és összehangoltan voksolnak a kulcskérdésekben. Ily módon a három frakció összesen több mint 170 szavazatot tudna mozgósítani, azaz a 2. legnagyobb erőt adná Strasbourgban. Ez egyben azt jelentené, hogy fontos javaslatok elfogadását volna képes megakadályozni. Ráadásul – fejtegette egy illetékes –, ha a Fidesz átáll hozzájuk, az még 13 mandátumot hozna, és ekként az EPP-t is leköröznék.   

Két neves francia társadalomtudós úgy látja, hogy a nacionalista szélsőségesek behatoltak a hagyományos jobboldalra és megfojtották – írja a Le Monde. Bernard Lévy, aki nemrégiben jó két órán át beszélgetett Orbán Viktorral, illetve Sylvain Khan, a párizsi politikatudományi egyetem professzora azt írja, hogy az EP-választás nyilvánvalóvá tette, amit mostanáig nem lehetett jól látni: átalakul a jobboldal. A magyar és a lengyel radikális ultrakonzervatívok már 10 éve gyakorolják a hatalmat, ám sokan azzal nyugtatgatták magukat, hogy a populizmus kelet-európai sajátosság. Ám mivel a szélsőségesek immár Nyugaton is jó eredményeket érnek el, mások a szociáldemokrácia kudarcára vezetik vissza a jelenséget.

Csakhogy a radikálisok a klasszikus jobboldal, tehát Merkel, Juncker, Tusk és May rovására törnek előre. Az Európai Néppárt porlad szét, mindent együttvéve a szélsőségesek ugyanolyan jól szerepeltek, mint a konzervatívok. Mondogatják persze róluk, hogy erősen megosztottak, de megerősödtek. Akár úgy is lehet nevezni a jelenséget: orbanizálódás. A magyar politikus az élcsapat szerepét tölti be az Európai Néppártban. Populista, ha azt nézzük, milyen élesen bírálja főként a brüsszeli elitet, a kisebbségeket pedig politikai és kulturális okokból egyaránt megveti. Támogatja viszont a nacionalisták összefogását. Vagyis: fel kell mondani az európai terv haladó, kozmopolita alapjait, és az EU-t a nemzetközi menedékjog, a pluralizmus, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségi jogok ellen kell fordítani. És inkább az urambátyám-rendszert, az oligopóliumokat, az orosz, illetve kínai törekvéseket kell támogatni.

Az orbanizálódás már elérte Olaszországot, így nagy feltűnést keltett és példaértékkel szolgál. A szélsőjobb azon van, hogy jobban hasznosítsa az EU forrásait a maga céljaira. A brüsszeli pénzek az éves magyar GDP 4%-ára rúgnak, a lengyelek az uniós alapok legnagyobb kedvezményezettjei. A hatalomra jutott euro-szkeptikusok beleköpnek a levesbe, miközben szívesen kanalaznak belőle. Orbánhoz hasonlóan elálltak attól, hogy a kilépést, illetve azt sürgessék, hogy fel kell adni az eurót a hazai gazdaságban. Márpedig ez kedvezett a szélsőségesek, illetve az ultrakonzervatív nacionalista erők közeledésének. És most már közös frakcióban gondolkodnak. A nemzeti politika elsőségét hirdetik, és vallási-etnikai alapokon bezárnák a kapukat az idegenek előtt.

Az Európai Néppárt, amely 40 éve ingadozik az Európa-pártiak és a nemzetállam hívei között, nem képes több hívet szerezni. Ebből következően nem tudta rászánni magát a Fidesz kizárására. Ily módon Orbán ideális helyzetben van, hogy tovább gyengítse a kereszténydemokratákat, továbbá hídfőállás legyen az új, nacionalista szerveződés számára. Utóbbi igyekszik majd többséget szerezni olyan kérdésekben, mint a menedékjog, a szabad mozgás korlátozása, továbbá a bíróságok és a sajtó függetlensége befolyásolása. Ha az EPP túl akarja élni ezt az ideológiai diverziót, akkor véget kell vetnie a kétértelműségnek, egyértelműen meg kell határoznia, mit képvisel. Az opció az, hogy a nacionalisták vissza akarnak térni az elszigetelt nemzetállamokhoz, vagy mítoszukhoz. Elzárkóznának a sokszínűségtől. A választóvonal az EU hívei és ellenfelei között húzódik. A román, illetve cseh tagpárt miatt kiterjed már a szociáldemokrata és a liberális pártcsaládra is, így a Néppárthoz hasonlóan azoknak is meg kell határozniuk, hogy mit akarnak, illetve merre tartanak. 

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)