Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 16. Az év 197. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737653. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Óceánok világnapja – Nyaralás a műanyagtengerben?

Óceánok világnapja – Nyaralás a műanyagtengerben? Óceánok világnapja – Nyaralás a műanyagtengerben?
Infovilág

A Földközi-tenger mindössze vizeink egy százaléka, de a mikroműanyagok 7 százalékát tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. A tengert minden évben több mint 500 ezer kiló (ami percenként 33 800 eldobott félliteres PET-palacknak felel meg) műanyag árasztja el – derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből, melyet a június 8-i óceánok világnapja alkalmából ma publikáltak.

Június 8-a az óceánok világnapja, a Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre: rekordmértékű lett a műanyagszennyezés a térségben, melynek első számú oka, hogy az országok még mindig nem képesek hatékonyan kezelni a hulladékproblémát. A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért – szó szerint, hiszen minden évben sok százmillió dollárra rúgnak az ehhez kapcsolódó költségek, a műanyaghulladéknak az élővilágra gyakorolt hatása pedig fölbecsülhetetlen kár! A WWF „Állítsuk meg a műanyagáradatot: hogyan tudják megóvni tengerüket a mediterrán országok?” című jelentése az egyes országok hulladékkezelését vizsgálja és értékeli.

Rettenetes tények: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint 5 kg hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, ám Barcelona, Velence, Tel Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.

A műanyag termékek több mint fele a gyártás után kevesebb, mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euróba kerül a turisztikai, tengerészeti és halászati ágazatnak.

A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyag tárgyat gyártanak eladásra, viszont nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez. A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28%-át még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az az illegális hulladéklerakókban köt ki, vagy éppen a szabadban, ahonnan egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban; Marokkóban 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyet bár lezárásra ítéltek, még mindig működik. A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turisták is felelőtlenek: ők évente több mint 24 millió tonna műanyag hulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta harmadával növekszik a hulladék mennyisége.

Az újrahasznosítás – a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt – drága. A térségben néhányan jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38%-át válogatva gyűjtik, így azt újra hasznosíthaják. A déli országok javarésze viszont a hulladék kevesebb, mint a tizedét hasznosítja újra.

„Minden második lélegzetvételünkhöz a levegőt az óceánok adják, és az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik, ezért az egészséges tengerek (jó)létünk forrásai. Mindannyiunk felelőssége, hogy tengereinket megóvjuk” – mondta el tudósítónknak Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvásáért. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyasmit, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy általa nem károsították-e a tenger élővilágát. Ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek. Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. „Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban” – fejezte be Antal Alexa.

Mindemellett persze a vállalatok és a kormányok felelőssége is igen nagy. A hulladék nélkül, fenntartható és körkörös gazdasághoz elengedhetetlen a változás – ehhez dolgozott ki a WWF iránymutatásokat, amelyeket az egyes országoknak át kellene ültetni a saját gyakorlatukba, jogszabályaikba.

A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény szerint együtt vállaljanak kötelezettséget és tegyenek konkrét lépéseket azért, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyag szennyezéstől. Az idén júliustól novemberig a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren cirkál majd Francia-, Olasz-, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentéseére.

A teljes jelentés ide kattintva érhető el. A tavalyi jelentés, amely a rekord mikroműanyag-szennyezettséget taglalja.