Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 16. Az év 197. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737653. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Lengyelország szembefordult a magyar állásponttal

Lengyelország szembefordult a magyar állásponttal Lengyelország szembefordult a magyar állásponttal
Szelestey Lajos

A Politico portál úgy értesült, hogy nyugodtan eltemetheti bizottsági elnöki álmait Manfred Weber, már csak idő kérdése, mikor kell hivatalosan is lemondania róluk. Mennyire fogas kérdés megtalálni Juncker utódját – az kiderül abból, hogy a három nagy frakció az egyeztetés céljára megbízott két-két miniszterelnököt, akik tegnap külön megbeszélést folytattak Brüsszelben, de a jelek szerint sokra nem jutottak. (A zöldek azért nem voltak jelen, mert ők sehol sincsenek hatalmon.)

Az Európai Néppárt ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez, illetve ahhoz, hogy – a legnagyobb pártcsalád lévén – ő dönthesse el, ki lép az EU végrehajtó testületének élére. A szocialisták és a liberálisok ezzel szemben azt mondják, hogy az EPP kisebbségben van az EU-párti erőkön belül, így ott a középbalnak kell határoznia a dolgok menetéről. Ehhez még hozzájön, hogy a kereszténydemokraták 8 fővel vannak bent az Európai Tanácsban, míg a két potenciális szövetséges 15 államban kormányoz. Márpedig az elnök személyére a Tanács tesz javaslatot, és a végső szót Strasbourgban a parlamenti többség mondja ki. Hivatalosan a Néppárt nem hajlandó megfontolni, hogy bárki mást állítson Weber helyett, kiemelve, hogy a politikust a héten igen nagy szavazataránnyal erősítették meg frakcióvezetői tisztségében.

Csak vágyálom marad Salvini és Le Pen részéről, hogy létrehozza az Európai Parlamentben a szélsőjobb nagy szövetségét, miután a PiS és a brit Brexit Párt is beintett nekik – írja a Le Monde. Utóbbi nevében Farage közölte, hogy nem lépi át a vörös vonalat, azaz nem áll össze a francia Nemzeti Gyűlés elnökével. Inkább arra összpontosít, hogy megreformálja jelenlegi frakcióját. Ám úgy tudható, még azt sem egykönnyen tudja megtartani, mert ahhoz 7 államból 25 képviselő kellene, de a csoport jelenleg csupán 3 ország 14 politikusát tudja felmutatni. Szóval még az is lehet, hogy a brit vezető emberei kénytelenek lesznek átülni a függetlenekhez, ami kevés pénzt és megszólalás lehetőséget jelent. A PiS-nek az a baja Salvinival, Le Pennel és az AfD-vel, hogy rokonszenveznek Putyinnal. Így a lengyelek maradnak az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójában, annál is inkább, mert ott ők diktálhatnak majd. Salvini ott is elszámította magát, hogy a nacionalista Fidesz nem akar kiválni a Néppártból. A felfüggesztés ellenére Orbán nem adta semmi jelét annak, hogy rá akarná csapni az ajtót eddigi szövetségeseire. Inkább arra épít, hogy hazai sikere alapján nagyobb szerepet játszik a jövőben mind az EPP-n belül, mind Strasbourgban. Ám ha az illiberalizmus bajnokaként kénytelen lesz mezt váltani, akkor biztosan megvárja, hogy a lengyel Jog és Igazságosság feljöjjön az őszi választáson.

Lengyelország több fontos külpolitikai kérdésben is szembefordult a magyar állásponttal – tudósít a Politico. Az első az volt, amikor a lengyel elnök a héten Brüsszelben találkozott új ukrán kollégájával. Varsói források szerint Duda ily módon kívánt erős jelzést küldeni, hogy támogatja Kijev uniós, illetve NATO csatlakozási terveit, noha tudja, hogy Magyarország egészen másként látja a belépés perspektíváit. A másik ütközési pont, hogy lengyel diplomaták azt közölték: országuk egyetért a Dublin-2 menedékrendszer átfogó reformjával és kész arról tárgyalni a német, illetve francia kormánnyal. Az Orbán-kormány ezzel szemben kizárólag a saját haszna szempontjából mérlegeli a kérdéskört.

Előbb-utóbb a populisták is megbuknak – mutat rá a Süddeutsche Zeitung kommentárja, megjegyezve, hogy Európán ideges nyugtalanság vett erőt a május végi választás után. Inog a régi többség és a populisták csak szítják a feszültséget. A polgárok nem tudják nyomon követni a változásokat, olyan érzés lesz rajtuk úrrá, hogy a földrész nem tudja, merre halad. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a kavargó felszín alatt stabilitás és folyamatosság rejtőzik. A többség nyugalmat akar. Ez a kívánság jelenik meg Lengyelországban, sőt még Magyarországon is, de másutt is vastagon jelen van. Úgy látszik, megrekedt a jobboldali populisták sikersorozata, mert túl sok tehetségtelenség, intrika és egyszerű képmutatás derült ki róluk. Strache e tekintetben be fog vonulni a történelemkönyvekbe. A pártoknak egy izgatott és a kommunikációval telítődött nyilvánosság közepette kell helytállniuk, ahol a szavazók könnyen ide-odacsapódnak. A populisták jobban tudnak játszani a hangulattal. De azért egy idő után ők is odaverődhetnek a demokrácia hullámtörőihez. Vagyis felsülnek a jogállam és a demokratikus eljárás szabályai, a rendkívül differenciált társadalom folytán. Ilyen körülmények között nagyon sokat számítanak a törvények. És a politikai akaratot továbbra is a pártok jelenítik meg a legjobban, mégpedig középen, megegyezések útján.

Elégedetlen külföldi befektetők egyre inkább vesztik el a türelmüket Közép-Európában, mivel úgy érzik, hogy az adott kormány, vagy valamelyik helyi hatóság becsapta őket – írja a The Economist. A hatalom a jelek szerint több államban is szándékosan megszegi a nemzetközi játékszabályokat. A legnagyobb gond a kárvallottak szemében az, hogy populista vezetők uralmuk alá vonják a bíróságokat. Orbán Viktor a múlt héten jegelte ugyan a közigazgatási bíróságok tervét, ám a magyar igazságszolgáltatás eddigi átalakítása csak növelte az aggályokat a hatalmi ág függetlensége ügyében. Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is. A beruházók érdekeit kétoldalú megállapodások védik, ezekre a térségben nagyobb szükség van, mint másutt. A leggyakrabban Cseh- és Lengyelország rúgja fel a szerződéseket. Csakhogy az EU azon van, hogy az év végéig helyezzék hatályon kívül a bilaterális befektetés-védelmi egyezményeket, mégpedig abból kiindulva, hogy meg lehet bízni a helyi bíróságokban, illetve, hogy a kormányok tiszteletben tartják az ítéleteiket. Ám az ellenzők szerint Közép-Európára nézve ez nem igaz.

A dunai tragédiát okozó hajó cége részesül a budapesti kikötők bevételéből, ezek után bizonyos kérdések felvetődnek, hogy a jármű miért mehetett tovább a magyar fővárosból, mindössze egy nappal a baleset után – állapítja meg az osztrák Der Standard. Az államnak hat évvel ezelőtt 51% jutott, amikor átvette a folyami létesítmények ellenőrzését. A tulajdonjog többi része a Vikingé, de már akkor ment a találgatás, hogy ha egyszer beszáll a kormány, akkor miért nem az egész vállalkozást szerzi meg, hiszen a pontonhidak gyakorlatilag maguktól hozzák a jövedelmet. Magyar sajtóforrások szerint ugyanakkor a svájci partner mostanáig jó egymilliárd forintot vitt ki az országból osztalékként. Az összefonódásnak még nincs vége: a magyar hányadot ugyanis a tavasszal a Vagyonkezelőtől az Idegenforgalmi Ügynökség vette át, ott pedig – úgy tudható – döntő szava van a miniszterelnök legidősebb lányának. Róla és férjéről az a hír járja, hogy rá akarja tenni a kezét a turisztikai infrastruktúra számottevő részére.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.