Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 16. Az év 197. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737653. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Emberre, kutyára veszélyes szúnyogcsípés

Emberre, kutyára veszélyes szúnyogcsípés
(Tudósítónktól)

Egy új betegség kórokozóját terjesztik fertőzött lepkeszúnyogok. E kór eddig csak a Földközi-tenger térségében fordult elő. A leishmaniasis a kutyákra nézve halálos kimenetelű is lehet, akárcsak a szívférgesség. A betegségek emberre is veszélyesek. (Sokféle szúnyogot ismer a tudomány; a képen: ázsiai tigrisszúnyog.)

Elsősorban Ázsia, Kelet-Afrika, Közép- és Dél-Amerika országainak népessége érintett, továbbá a Földközi-tenger menti országok lakosai és kedvencei is veszélyben vannak, sőt, már hazánkban is diagnosztizálták a háziállatokra, elsősorban a kutyákra, és ami külön figyelmet érdemel: az emberekre is veszélyes betegséget. A fertőzést közvetítő lepkeszúnyogok az éghajlatváltozással egyre északabbra is honossá válnak.

Dr. Lukács Zoltán (jobb oldali kép), a Bayer Hungária Kft. munkatársa, kisállatklinikus szakállatorvos a betegséggel, a leishmaniasisről elmondta: „A szívférgességet egyre több felelős állattartó ismeri, más, szúnyogok vagy lepkeszúnyogok által terjesztett betegségre azonban még nincs felkészülve Magyarország. Holott a leishmaniasis már itt van a közelünkben; a környező országokban évek óta jeleznek humán és állatorvosi eseteket. A védekezés egyszerű eleme a megelőzés. Védjük a kutyákat a szúnyogcsípés elleni szerekkel.”

Dr. Kemenesi Gábor (bal oldali kép), mikrobiológus (Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai Kutatóközpont) a különféle szúnyogfajok által terjesztett betegségek kutatásával foglalkozik, és szívügyének tekinti a szívférgesség elleni küzdelmet:

„Hazánkban mintegy ötven szúnyogfajt tartunk számon, és az újak megjelenésével folyamatosan számolnunk kell. A betolakodó (inváziós) fajokat a laikusok nagyon nehezen ismerik föl. A hagyományosoktól abban különböznek, hogy nappal aktívabbak a hazai társaiknál. Kutatásaink közben állatmenhelyeken is vizsgálódtunk, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők és miképpen hatnak a szúnyogok fertőzöttségi mértékére. A szív- és bőrférgesség, ha sok a fogékony gazdaszervezet egy helyen, és a fertőzés megjelenik, hamar nagyarányúvá válik. Azt tapasztaltuk, hogy az állatmenhelyek elsőrangú elosztó-központként működnek, és bizonyos szúnyogfajok, szerencsétlenségünkre a koreai szúnyog, amely sokáig csak Oroszországban és Délkelet-Ázsiában volt őshonos, mindinkább felelőssé tehető a szívférgesség terjesztéséért itthon, például Pécsett is.”