Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. július 18. Az év 199. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737655. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Közpénzek átszivattyúzása magánzsebekbe

Közpénzek átszivattyúzása magánzsebekbe
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Az alábbiakban néhány olyan rendszert elemzünk, amelyek főleg azért jöttek létre, hogy a közhatalmi döntéshozók közpénzeket átszivattyúzhassanak magánzsebekbe. Közös vonás bennük, hogy feltételük a fékek és ellensúlyok kiiktatása, amit a magyar kormány 2010-től kezdve módszeresen megvalósított, megnyitva az utat az államilag vezérelt jövedelemátcsoportosításnak. Ezeket az eseteket a rendszerszintű korrupció megnyilvánulási formáinak tekintjük.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen közel 267 milliárd forintot juttatott az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványcsaládnak. Ez az összeg a Magyarországon egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék közel 0.8 százalékának felel meg. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a vagyon fennmaradó részéből pedig százmilliós nagyságrendben támogattak a jegybank vezetéséhez közel álló személyeket.

A TI Magyarország először 2014. szeptemberében jelezte[1], hogy törvénysértő lehet a jegybanki alapítványok létrehozása. Részben a TI Magyarország és egyes újságírók által indított perek hatására az alapítványok 2016. április 22-én közzétették szerződéseiket, így fény derült arra, hogy nem voltak szűkmarkúak a közpénzzel. Több mint 500 millió forintot fizettek ki például a VS.hu portált is kiadó New Wave Production Kft.-nek, amelynek tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére; 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker című könyv szerzőjének; az egyik jegybanki alapítvány[2] kuratóriumának egykori tagja,[3] Kásler Miklós pedig 39 millió forintot kapott a Nemzeti Nagyvizit című könyvért. Az alapítványok továbbá egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című, egymással tartalmilag azonos elemzést. Jutott arra is, hogy 2500 példányban megvásárolják a Matolcsy György jegybankelnök publicisztikáiból Egyensúly és növekedés címen kiadott válogatáskötetet.

A kormány megkísérelte titkosítani az MNB alapítványainak közpénz- zsonglőrködéseit.[4] Az ennek megvalósítására hivatott, az Országgyűlés Fidesz- KDNP párti többsége által kapkodva elfogadott törvényből mindenki megtanulhatta, hogy a kormány szerint az MNB által a Pallas Athéné alapítványokra bízott nemzeti vagyon „elveszítette közpénzjellegét”. Az Alkotmánybíróság azonban nem így gondolta, és leszögezte, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, azaz vagyonuk a nemzeti vagyon részét képezi.[5]

A közpénzhasználatra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak. E szabályok nem hatalmazzák fel az MNB vezetését arra, hogy a nemzeti vagyont alapítványokon keresztül, vagy egyéb módon a jegybanki feladatokkal semmilyen összefüggést nem mutató célokra juttassák. Sok százmillió forint eltűnt az MNB könyveiből, és a Pallas Athéné alapítványokon keresztül erre nem jogosultakhoz, így egyebek mellett a jegybanki vezetés tagjainak családtagjaihoz került. Mindez kizárólag úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó kötelezettségeiket. A jegybanki alapítványok útján elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt a TI Magyarország büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél, ám az ügyészség nem indított nyomozást. Az ügyészség tétlensége talán nem független attól a ténytől sem, hogy a legfőbb ügyész felesége az MNB személyügyi igazgatója, továbbá két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságának is tagja.

Az ügyészséggel ellentétben a Közbeszerzési Döntőbizottság megvizsgálta a jegybanki alapítványok gazdálkodását, és arra jutott, hogy az alapítványok törvényt sértettek, mert nem írtak ki közbeszerzési eljárást akkor, amikor a rájuk bízott közpénzt elköltötték. Az alapítványok a törvénysértést kirívóan alacsony összegű, mindössze 84 millió forint összegű bírsággal megúszták, holott a döntőbizottság akár ötször nagyobb bírságot is kiszabhatott volna.

 

 

[2] Kásler Miklós a 2016. december 21-ai alapítói döntés értelmében jogutódlással megszűnt Pallas

Athéné Domus Concordiae Alapítvány kuratóriumának volt tagja.

[4] Lásd a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/9380. számú törvényjavaslatot és a 2016. évi C. törvényt.

[5] 8/2016. (IV. 6.) AB határozat.