Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. július 18. Az év 199. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737655. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európában egyre aggasztóbb az antibiotikum-rezisztencia

Európában egyre aggasztóbb az antibiotikum-rezisztencia
Infovilág

Európában évente 25 ezer ember hal meg szuperbaktériumok okozta megbetegedésben. Az antibiotikumoknak különösen ellenálló ilyen kórokozók száma pedig egyre nő. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az orvosok félelmei szerint 2050-ig több emberrel végezhet, mint a rák. Napjainkban világszerte évente 700 ezer ember hal meg az antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt.

Mik az antimikrobiális szerek? Az antibiotikumok mellett ebbe a csoportba tartozik minden olyan mesterséges vagy természetes eredetű szer, amellyel kiirtják vagy megakadályozzák a vírusok, gombák, vagy más mikróbák növekedését.

Mi okozza az antibiotikum-ellenállást? Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túlzott használata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával.

Hosszú távon antibiotikum-ellenállás kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bejut a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés közben kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.

Az Európai Unió 1999 óta 1,3 milliárd eurót fektetett az antimikrobiális rezisztencia kutatásába, de az egyre több ellenálló kórokozó miatt az EP-képviselők további lépéseket sürgetnek.

Mit tehet az EP? Az antimikrobiális rezisztencia elleni uniós fellépésre válaszul Karin Kadenbach (szocialista, osztrák) saját kezdeményezésű jelentését 2017. szeptember 12-én fogadta el a Parlament plenáris ülése. Ebben az EP-képviselők:

# Hangsúlyozzák, hogy itt is az „Egy Föld egy egészségügy” megközelítésnek kell érvényesülnie, hiszen az emberi és állati egészségügy valamint a környezet szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a kórokozók állatról emberre, emberről állatra vándorolhatnak.

# Kiemelik az antimikrobiális szerek helyes és körültekintő használatának fontosságát, felszólítanak az embereknek és az állatoknak adott antibiotikumok kereskedelmének szigorítására, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítására.

# Új szerek kifejlesztését kérik, mivel az antimikrobiális szerek fejlesztése és kutatása jelentősen lelassult az elmúlt húsz évben.

# Az eddiginél olcsóbban, széles körben elérhetővé tennék az olyan gyors diagnózisteszteket, amellyel már egy háziorvosi rendelés alatt is megállapítható, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzéssel állnak szemben.

# Tájékoztató kampányokat javasolnak, amelyben egyrészt a megelőzésre és a higiéniára hívnák fel a figyelmet, másrészt tudatosítanák a túlzott gyógyszerszedés és az öngyógyítás kockázatait.

Az európaiaknak csaknem a fele (44%-a)  nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan a megfázás ellen. Az egészségügyi szakbizottság elfogadta azt az előzetes megállapodást a Tanáccsal, amely az állattenyésztésben használatos antibiotikumokra vonatkozik. Ezentúl korlátozzák az állattenyésztésben megelőzésre, vagy csoportosan beadott antibiotikumok használatát, az importált élelmiszereknek pedig ebből a szempontból is meg kell felelniük az uniós előírásoknak.

Elolvasásra javasoljuk:

MTA-figyelmeztetés: már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának

EP kutatás: Erősebb baktériumok, gyengébb antibiotikumok