Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. július 18. Az év 199. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737655. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Liberális előválasztási győzelem és hallgatás a magyar korrupcióról

Liberális előválasztási győzelem és hallgatás a magyar korrupcióról Liberális előválasztási győzelem és hallgatás a magyar korrupcióról

Liberális nyerte a főpolgármesteri előválasztást – címmel értékelte a tegnapi eredményt a Reuters tudósítása, ami egyrészt szembe akarta állítani azt Orbán Viktor illiberalizmusával, másrészt ezzel jelezte, mennyire fontos az ellenzék összefogása azok után, hogy a kormányfő 2010 óta hét egymást követő választást nyert meg – ideszámolva az országgyűlésin kívül az önkormányzati és az uniós választási eredményeket is. Ebből a hazából nem sikerült elüldözni a demokrácia szellemét, az ellenzék képes az együttműködésre – ezt a mondatot emelte ki a Reuters a győztes Karácsony Gergely sajtótájékoztatójából.

Az esemény és az eredmény fontosságát azzal érzékeltette a cikk szerzője, hogy a 10 milliós országnak csak az ötöde él ugyan a fővárosban, de gazdasági vonzáskörzetét tekintve a teljes lakosság egyharmada tartozik a budapesti közigazgatás alá. Nemzetközi kontextusban pedig párhuzamot vél látni például Törökországgal – ahol az isztambuli polgármester-választás ugyancsak keresztbe tett Erdogan elnöknek, mint ahogy Lengyelországban kezd irányzattá válni, hogy a nagyvárásokban az ellenzék veszi át az irányítást. A magyar Publicus Intézet felmérése pedig azért figyelemre méltó, mert legutóbb Karácsony népszerűségét 46%-on mérte, ami gyakorlatilag csak két százalékkal maradt el a hivatalban lévő Tarlós főpolgármesterétől. Gyurcsány Ferenc pedig még az előválasztás előtt ígéretet tett arra, hogy pártja beáll a győztes mögé.

Ugyanakkor nem engedi feledtetni a tudósítás azt sem, hogy Tarlós öt évvel ezelőtt könnyűszerrel megverte Bokros Lajost annak ellenére, hogy az ellenzék egységesen felsorakozott mögötte.

„Közölni fogjuk a magyar korrupciós jelentést, de nem most” – címmel utánajárt az Euronews annak, miért tagadta meg a magyar kormány az Európa Tanács korrupciós jelentésének összeállításából a magyar fejezet megjelentetését. Kiderült ugyanis, nem igaz, amit a belügyminisztérium közleményében állított, hogy csak most kapták volna meg az erre vonatkozó kérést, hisz’ az már tavaly decemberben ott volt az illetékesek asztalán.  Emellett az is kiderült, hogy a magyar kormány nem járul hozzá a rá vonatkozó fejezet nyilvánosságra hozatalához, amire Ujhelyi István szocialista politikus lett figyelmes, és követelte a jelentés majdani közzétételét. Ha nem teljesíti az Európa Tanács korrupcióellenes hivatala, a GRECO a kérést, akkor Strasbourgtól fogja követelni a jelentést Ujhelyi.

Hetven, sőt 95%-kal is csökkent a Visegrádi Négyek országaiba érkező menekültek száma 2018-ban a két évvel azelőtti adatokhoz képest – állapította meg az Eurobarometer közvélemény-kutatása alapján készített legfrissebb, a Nemzetközi Védelmet Élvezők címen megjelent összegző tanulmány, amiről a Reliefweb, a nemzetközi segélyek nyilvántartására szakosodott website-on olvashatunk. A cseheknél és a szlovákoknál volt a leglátványosabb a visszaesés, mert szinte nem is érkeztek oda a Közel-Keletről. A szíriaiak és az irakiak helyét az örmények, üzbégek és grúzok foglalták el. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy az idegenekkel szembeni visszautasító hangulat és megítélésük mit sem változott.

Érdekes viszont a négyek összehasonlításában, hogy valamelyest javuló tendenciáról tanúskodnak az adatok Magyarországon és Szlovákiában. Lengyelországban és a cseheknél viszont inkább romlott az idegenekről alkotott vélemény. Utóbbi hátterében egyértelműen a tájékozatlanság áll, azaz a lakosság felének nincs információja sem a közös migrációs politikáról, sem az Európai Unió integrációs-együttműködési programjairól. Így fordulhatott elő az, hogy a megkérdezettek a ténylegesnél 10-szer több menekültet feltételeztek saját országukban. A cseheknél ez a mutató csak négyszeres volt.

A mind ez ideig a viták kereszttüzében álló kvótakérdés is kezd háttérbe szorulni, és helyét olyan témák veszik át, mint a külső határok védelme és a menekültprobléma kezelése az anyaországban.

A The Guardianben publikált véleménycikket Szelényi Zsuzsa arról, hogy miként lett egykori Fidesz-tagból Fidesz ellenzékivé. Harminc évvel ezelőtt épp az ellen harcolt a ma már illiberális Orbán Viktorral együtt, miként kell legyűrni minden antiliberális törekvést.  Részletesen ismerteti a kormányfő kétarcúságát, védelmébe veszi az ellenzéket, amit azért kritizálnak évek óta, mert nem képes a Fidesszel szemben alternatív narratívát kialakítani. Szelényi szerint ez már csak azért is nehéz feladat, mert pénzügyi forrásokhoz nem jut a baloldal, miközben médiája sincs.

Felkeltette a nemzetközi közvélemény érdeklődését Szijjártó Péter albániai látogatása, mivel azon nem kevesebbről, mint a balkáni ország uniós csatlakozásának a felgyorsításáról volt szó. Ráadásul a magyar külügyminisztert pedig nem is a kollégája, hanem Albánia elnöke fogadta, s a kettejük találkozójáról első kézből az Albanian Daily Newsból értesülhettünk.  Az elnök elismerte, ahhoz, hogy az Európai Tanács jövő ősszel kedvezően bírálja el a belépési forgatókönyvet, a jogállam visszaállításával kell kezelni a kialakult válságot.