Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. július 18. Az év 199. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737655. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Óriási földekhez jutottak Orbán rokonai, barátai

Óriási földekhez jutottak Orbán rokonai, barátai
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Tendenciózus állami hirdetés A média szabadságának kérdései mellett megnövekedett korrupciós kockázatot is hordoz az állami hirdetések kézi vezérelt elosztása. A hirdetési pénzeket egyértelmű politikai szempontok alapján osztják a kormányzat és a nagy állami vállalatok, ezzel bújtatott módon, a piaci kereslettől függetlenül finanszírozzák a kormányközeli médiatermékeket.

A puha eszközökkel történő befolyásolás másik fele, hogy az ellenzéki sajtó nem jut hirdetési pénzekhez, ráadásul a folyamatot a versenyfelügyelet passzivitása és például a frekvenciaengedélyek kiosztásának visszásságai is erősítik. A Médiatanács elfogadja, hogy a kormány kampányidőszakon túl is folyamatosan, politikai üzenetekkel hirdet, mert értelmezésükben társadalmi célú kampányról van szó, miközben például a kvótakampány összesen 17 milliárdot felemésztő, korrupciógyanús kommunikációja sokak szerint egyértelműen a kormánypártok politikai kommunikációját szolgálta. Az egyenlőtlen versenyt és az átláthatatlanságot a jogalkotás is erősíti például a reklámadó bevezetésével vagy a közterületi hirdetések szabályozása kapcsán.

Az Orbán–Simicska-háború után az egyközpontú politikai befolyás rendszere is átalakult, melynek középpontja a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, melyre sajtóhírek szerint előbbi közvetlen befolyást fejt ki úgy a szerződésekre, mint a kampányok tartalmára. A hivatal első évében 25 milliárd forint felett rendelkezett, 2016 óta azonban már felső határ nélkül költhet állami kampányokra, melyek átláthatóságát is csorbították. A közintézmények központosított beszerzéseiért versenyző, előzetesen kiválasztott nyertesek egy jól behatárolható kormányközeli körhöz tartoznak.

A három legnagyobb haszonélvező Rogán Antal pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cégei (akik uniós pénzből a kormányablakokat népszerűsítő, a bizottság által vitatott kampányt is megvalósították), továbbá a Szijjártó Péterhez köthető Kuna Tibor cégei és a 2017 óta taroló Balásy Gyula cégei. Ezek a cégek tetemes osztalékokat fizetnek ki tulajdonosaiknak.

A közpénz egy olajozott gépezet révén gazdagítja a PR- cégeket, a hirdetési cégeket és a médiacégeket, ehhez alaposan felpörgetve az állam hirdetési aktivitását. A Kabinetiroda tanácsadói szerződésben áll a Nézőpont-csoporttal is, a központi kommunikációs irányvonal pedig az évi 80 milliárd forintból üzemelő Közmédiánál is érvényesül.

A Mérték elemzése alapján a kormányhoz közeli médiumokhoz kerülő állami reklámköltések aránya 2017-re soha nem látott szintre emelkedett. Ennek legnagyobb haszonélvezői a Vajna-féle TV2 és Rádió1, Habony Árpád médiavállalkozásai, a Mészáros-féle Mediaworks, az online sajtóban a Matolcsy Ádámhoz került Origo, a hetilapoknál a Figyelő, a napilapoknál pedig a Magyar Idők és a Magyar Hírlap.

 

„Földet a gazdáknak!” A birtokkoncentráció növekedéséhez hozzájáruló földpályázatok után sok kritika érte a földbérleti rendszert. Lázár János 2015-ben arról beszélt: a mindenkori kormányokhoz köthető állami menedzsmentek „szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket”, amin az állami földtulajdon privatizációja segíthet. A kormány továbbra is a magyar családi gazdaságok megerősítésére hivatkozva jelentős mennyiségű, jó minőségű állami termőföldet bocsátott árverésre, sokszor igen alacsony kikiáltási áron. A rendszer kijátszásával a földárverések győztesei sokak szerint mégis a spekulánsok és a nagybirtokosok voltak. A kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le.

Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő (rövid gazdatanfolyamot elvégzett), természetes személyek vehettek volna részt árverezőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.

Az árverések mögött részben az Orbán–Simicska-konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős része az első Orbán-kormány idején Simicska- közeli cégek számára 50 évre bérletbe adott terület volt. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. Egy törvénymódosítással azonban a kormánytöbbség lehetővé tette, hogy az új tulajdonosok emelhessenek a bérleti díjon. Csányi Sándor nagyvállalkozó földjeit ugyanakkor nem hirdették meg eladásra. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek és családtagjaik vagy strómanjaik váltak földtulajdonossá, de külföldiek is földhöz juthattak.

Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta, az árverések eredményét az Átlátszó térképre vitte. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg, noha törvényesen egy tulajdonos maximum 300 hektárhoz juthatott volna.

Fejér megyében földet vásárolt Orbán Viktor egy másik gyerekkori barátja, a felcsúti Flier János és családja és a Garancsi–Kékessy üzleti körök is. Földet vett Tiborcz István és családja, L. Simon László felesége, Fazekas Sándor unokaöccse és kedvenc ügyvédje, valamint az agrárkamara elnöke, a fideszes képviselő Győrffy Balázs is. A kedvező feltételeket kihasználva Hernádi Zsolt is az árverések nyomán jelent meg az agráriumban.

A földárverések lezárásáról 2016 szeptemberében döntött a kormány, a költségvetés 270 milliárd forintos bevételre tehetett szert, de a földet vásárlók is jó üzletet kötöttek a termőföldárak és a haszonbérleti díjak emelkedésével. A kormány által eladott 290 ezer hektár földből nagyjából 24 ezer hektár úgynevezett Natura 2000 védelem alatt álló terület volt, ezek eladása az Alkotmánybíróság döntése értelmében sérthette az alaptörvényt. A gyanús árverések ügyében tett feljelentéseket az ügyészség elutasította, egy ügyben azonban hűtlen kezelés miatt még nyomoznak az NFA vezetői ellen.

Az NFA elnöke Nagy János, aki korábban földpályázati botrányba is keveredett, amikor 2012-ben maga írta alá unokaöccse nyertes pályázatát. Nagy Orbán Viktor gimnáziumi osztálytársa volt.

https://atlatszo.hu/2017/07/05/terkepekre-es-abrakra-tettuk-a-foldarveresek- eredmenyeit/

https://www.agrarszektor.hu/foldpiac/lesujtottak-orbanek-igy-veszik-ki-a-penzt- simicska-zsebebol.5563.html

 

Földpályázatok Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori parlamenti államtitkára 2012 januárjában lemondott posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy a társadalom túlnyomó többsége által támogatott és a kormánypártok által a kampányban ígért (kisbirtokos-párti) programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, „maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre”. Ángyán szerint „az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig”. A folyamattal kapcsolatban később maga Ángyán és a sajtó számos visszaélést és gyanús összefonódást tárt fel.

Az új gazdák földszerzése együtt járt a régóta gazdálkodók ellehetetlenülésével. A földtörvény 2011-i módosításával megszűnt az a szabály, hogy a korábbi bérlőnek a szerződés lejárta után elő-haszonbérleti joga van az állami tulajdonú földekre, ekkor a Nemzeti Földalapkezelő 65 ezer hektár lejáró földbérletet pályáztatott meg. Eredetileg 300 hektár lett volna a felső területhatár, ezt azonban végül (a hírek szerint a nagybirtokos lobbi hatására) 1200-ra emelték, a kiírást tehát úgy alakították, hogy a nagyobb birtokon gazdálkodóknak kedvezzen, de sok pénzügyi befektető is felbukkant a pályázatokon strómanokon keresztül, akiket a termelés helyett a földalapú támogatások megszerzése mozgatott.

A szabályozás számos kiskaput nyitott: az adott földterületet csak 20 km-es körzetben lakó gazdák vásárolhatják meg, a helyben lakás feltétele ugyanakkor a termelő szervezetek résztulajdonosaira nem vonatkozott. A döntéshozatalban összeférhetetlenség gyanúja is felvetődött. A földbérleti pályázatok és a bírálók személye csak hosszú pereskedés után került nyilvánosságra.

A földpályázatok egyik legvitatottabb helyszíne Fejér megye, Felcsút környéke volt: Lévai Anikónak itt közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan-pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által elnyert állami földbérletek ölelnek körül. Mészáros csillaga ekkor kezdett felemelkedni: cége, a Búzakalász 66 Kft. közel ezer hektárt vitt el a meghirdetett állami földterületekből. Mészáros több esetben szubjektív bírálati pontokkal nyert. Fejér megyében Tiborcz István testvére is nyert földeket. Jelentős koncentráció alakult ki Borsod megyében is: itt egy, a Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő, közel ötezer hektáros területet is pályáztattak. Földet nyert a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland közvetlen munkatársa, de a pályázatokra befolyása lehetett Tállai Andrásnak is - utóbbit Ángyán 2018-as jelentése is megerősítette. Borsodban nyert földeket Ángyán utódának, Budai Gyulának egy rokona is. A Szolnok melletti Tiszaigaron az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő volt párizsi magyar nagykövet, Kékessy Dezső családja szerzett (újbóli bérbeadás helyett) földeket. Nemcsak rokonok és strómanok, de a kormánypárti nagyvállalkozók és politikusok is földhöz jutottak: a később a földbérleteinek megdrágításán keresztül is támadott Simicska és Nyerges Zsolt mellett 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A legnagyobb botrány talán a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti pályázatait övezte, ahol a KEHI vizsgálata után bérleti szerződéseket bontottak fel. A négy és fél millió hektár termőföldhöz képest a 65 ezer hektár állami terület elenyésző nagyságrend, 2015-ben és 2016-ban azonban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon, ami tovább erősítette az ekkor megjelenő tendenciákat.

http://atlatszo.hu/category/cikkek/talpalatnyi-fold/

http://nol.hu/belfold/20140107-disznokat_mindenhova-1436301