Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nemzetközi vadállatmentő konferencia kezdődik a pesti állatkertben

Nemzetközi vadállatmentő konferencia kezdődik a pesti állatkertben
Hanga Zoltán

Vadon élő madarak, kisemlősök és más vadállatok mentéséről tartanak nemzetközi konferenciát a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Kassai Állatkerttel közös szimpóziumon 27-től 29-ig tartó szakmai eszmecserén a vadállatmentés számos jeles, nemzetközi hírű szakembere vesz részt az Egyesült Államokból, Oroszországból, Csehországból, Szlovákiából, Horvátországból és természetesen Magyarországról is.

Az előadók között lesz Dave Scott, az USA-beli Carolina Raptor Center ragadozómadár-védelmi központ vezető állatorvosa, Steve B. Thompson, az Indiana államban működő Purdue University Állatorvosi Karának professzora, Anasztaszija Kadetova, a Moszkvai Állatkert denevérvédelmi központjának munkatársa és Miroslav Bobek, a Prágai Állatkert igazgatója is.

Mentett vörös vércsét engednek szabadon.

A konferencia fő témái az őshonos állatvilág emberi segítségre szoruló egyedeinek mentése, a mentőmunka természetvédelmi vonatkozásai, a visszatelepítés és visszavadítás, a mentett állatok gyógyászata és gondozása, a mentő tevékenységhez kapcsolódó jogi, kommunikációs és marketing kérdések, a mentőmunkával összefüggő ismeretterjesztés és a mentőközpontok fejlődésének távlatai lesznek.

A három napon át tartó konferencia első két napján összesen 17 előadásra kerül sor a fenti témakörökben, a vadállatmentésben leginkább érintett állatcsoportok, többek között a ragadozó madarak, a sünök, a denevérek vagy éppen a hüllők mentésével kapcsolatban, illetve lehetőség lesz a szakemberek közötti kötetlen beszélgetésekre is. A harmadik napon pedig a konferencia résztvevői kiránduláson vesznek részt a Bükki Nemzeti Parkban. A rangos szakmai rendezvényhez kapcsolódóan szerdán délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben meggyógyított mentett állatokat is szabadon engednek a nemzeti park területén.

A nemzetközi érdeklődésre számot tartó konferenciára, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert a Kassai Állatkerttel közösen hívott életre, az úgynevezett „ZOO4NAT – Szlovák és magyar állatkertek az állatvilág megőrzéséért a határ menti térségben" című kezdeményezés részeként, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Szlovákia-Magyarország Határon átnyúló együttműködési programban valósul meg. A célja, hogy segítse és fejlessze a két állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, továbbá teremtse meg a feltételeket a mentőmunkához, valamint a mentett honos fajok egyedeinek korszerű tartását, a mentőmunka élményszerű bemutatását. A ZOO4NAT teljes költségvetése 1 215 000 euró, amelyből 1 033 000 euró az elnyert támogatás. A Fővárosi Állat- és Növénykertre jutó rész 674 ezer euró, amelyből 641 000 euró a támogatatás, 33 700 euró pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert önrésze.

A Fővárosi Állat- és Növénykert – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetett fajok élőhelyen kívüli védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében. Az állatkert természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka: Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló olyan fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult mókuskölykökön át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.

Az állatkert több mint másfél évszázados története alatt rendre előfordult, hogy jó szándékú magánszemélyek behoztak egy-egy segítségre szoruló állatot, amelyről aztán az állatkerti munkatársak gondoskodtak. Az ilyesmi azonban évtizedeken át esetlegesnek számított, nem volt erre szánt kapacitás. A mentőmunka mai formájának közvetlen előzményeként a Madárház egykori főápolója, Becsei Anna gondozott rengeteg ilyen mentett madarat már az 1980-as években. A ’90-es évek közepére az évente behozott mentett állatok száma már meghaladta a százat, ezért az állatkert saját működésének keretein belül külön erőforrásokat (férőhely, munkatársak) csoportosított át a mentőmunkára. 2009 óta pedig az intézményben zajló mentő tevékenység az állatkert által életre megszervezett Magyar Madármentők Alapítvány felügyeletével zajlik.

Enni kap a mentett lappantyú.

Manapság a mentett állatok száma évente ezerötszáz–kétezer. Az eddigi csúcsot 2016-ban érte el, akkor 108 faj 2024 egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka részeként. A leggyakrabban feketerigó, széncinege és vörös vércse, továbbá sün és denevér szorul gondozásra. Mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is.